HegyvidékiHÁZAK.hu

+36-70/ 311-7277 info@hegyvidekihazak.hu

Kőszegi-hegység - Élménybeszámolók

Pár évvel ezelőtt az életünk úgy hozta, hogy a családommal több mint 2 évet Vas megyében, Szombathelyen éltünk. Ezalatt az idő alatt számtalan helyet felfedeztünk, többek között a Kőszegi-hegységet is. Talán ennek köszönhető, hogy itt ezen az oldalon több élménybeszámolót írok, mint más hegyvidéken.
Szeretettel ajánlom! 

Velem-becsületkassza

Velem a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, Kőszegtől kb 8 km-re.

Sokfelé  jártam már az országban, mégis kevés olyan helyet tudok említeni, ahol az emberek kiteszik a portékájukat a házuk elé úgy, hogy közben ott is hagyják. Velemben több ilyen ház is van. A kínálat pedig szezonális, így minden évszakban van valami áru az asztalon/hokedlin. Hosszú lenne felsorolni, így csak párat említek: tojás, lekvár, befőtt, méz, gyümölcs, dió, gomba, virág, gesztenyepüré, sült gesztenye...stb. Mi amikor ezen a hegyvidéken járunk, biztosan erre jövünk, és megnézzük éppen mit lehet vásárolni. Mert pénzbe kerül. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha nincs ott az eladó? Elárulom: BECSÜLETKASSZA.

Ez úgy néz ki, hogy mindennek az ára fel van tüntetve, és az arra járó lelkiismeretére és becsületére van bízva, hogy a kitett perselybe bele teszi-e a kiírt összeget. Nem kutattam közvéleményt, de szeretném hinni, hogy az emberek értik ennek az üzenetét is, és ha másért nem, hát ezért bedobják a pénzt.

Én személy szerint köszönöm mindenkinek, aki még bízik abban, hogy nem veszett el ebből a világból a tisztesség. Jó érzés tudni, hogy mindenkinek adnak esélyt a becsületességre. Hisznek bennünk! A többi csak rajtunk múlik. Érdemes megállni, körbenézni és vásárolni. Ja! És célszerű jó sok aprópénzt magunkkal vinni, hogy legyen mit a perselybe dobni! 

 


Hétforrás

A férjem munkájának köszönhetően az életünk úgy hozta, hogy 2 évet Szombathelyen éltünk. Alföldi lányként nem tudtam megunni, hogy munkába menet, a biciklimen ülve csodálhattam a Kőszegi-hegységet. Ezt az érzést talán már csak az tudta felülírni, amikor egy fáradt kimerítő nap után, gondolt egyet a családi kupaktanácsunk, és átautóztunk a tőlünk mindösszesen 25 km-re lévő hegyvidékre. Délután 5-kor munka után kirándulni???? Erdőben? Hegyen?  Igen. Nem lehetetlen. Persze csak akkor, ha nincs túl messze. Békéscsabáról hétköznap azért nem indulnék neki. :-)

Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. A hét vezér.

A Kőszegi-hegységben számos túraútvonal létezik. Számunkra mégis a Hétforrás volt a legtöbbet látogatott. Amikor vendégeink voltak, ide biztosan elhoztuk őket. Ebben az időszakban a kisfiúnk még óvodás volt. A patakok mindig nagyon jó játszóterek voltak számára, ahol akár órákig is elpancsolt egy-két bot segítségével. Jó terápia egy dackorszakát élő gyermeknek. :-) És a szülőknek is! :-) 

Amikor először eljöttünk ide a forráshoz, még nem tudott olvasni. Aki még nem járt erre, annak elárulom: a forrás útja úgy van kialakítva, hogy 7 helyről folyik ki, és minden cső fölé ki van írva egy-egy honfoglaló vezér neve. Minden alkalommal egyesével ittunk a vezérekből, kóstolva melyik a legfinomabb. Többször megkérdezte a kisfiúnk, hogy ha az Álmos vizéből iszik, akkor elalszik? Csak hinni kell benne! Haza fele menet a kocsiban rendszeresen elálmosodott. :-) 

És még valami: 
"Helyi hiedelem, hogy aki mind a hét forrás vizéből iszik, annak teljesül egy kívánsága." / Forrás: Wikipédia / 

 

                 

(A képen barátnőm Kriszta és Arni)


Gesztenye

Szelídgesztenye. Az őszi kirakodóvásárokhoz valahogy nekem mindig hozzá tartozik a sült gesztenye. Amikor rá gondolok, érzem az ízét és az illatát. Bevallom őszintén, hogy nem nagyon emlékszem arra, hogy évekkel ezelőtt nálunk Békésben kilószámra lehetett volna venni a sütnivaló gesztenyét. Vagy azért mert nem volt, vagy azért mert drága volt, így nyilván ha vettünk is, keveset. Iszonyatosan nem szerettem már akkor sem az elkészítését. Pedig mindent úgy csináltam, ahogyan az a nagy könyvben le van írva. Beáztattam, bevagdaltam X-be, és megsütöttem. 

Ilyenkor soha sem gondolkodtam azon, hogy vajon honnan származhat. Mára viszont már tudok egy-két lelőhelyet. :-) Pl: itt, a Kőszegi-hegységben. 

Teljesen véletlenül fedeztük fel az egyik túránk alkalmával. A szokottnál valahogy többen voltak az erdőben, és ráadásul szinte senki nem az útvonalon járt, hanem mindenki a fák között bóklászott, és hajlongott. Elsőre azt gondoltuk, biztosan gombát keresnek, hiszen itt ez is eléggé elterjedt kikapcsolódási forma. De mikor oda jött hozzánk egy fiatal srác, és megkérdezte, nincs-e véletlenül szatyrunk, akkor egy az egyben megkértük, hogy árulja már el nekünk a titkot, mit keresnek az emberek ennyire. GESZTENYÉT. Jó-jó értem én, mi is szoktunk gyűjteni és bábukat készíteni, de hogy itt ennyire rá lennének állva az emberek a gesztenyefigurákra? És ekkor beugrott, hogy ez itt a sütnivaló gesztenye egyik hazája. Mondanom sem kell, onnantól kezdve elő a hátizsákkal, kicsi szatyrokkal (ami szuper, ha mindig van kéznél -hiszen soha nem lehet tudni mikor mire kellhet), és indulhat a hajlongás az uzsonnáért. 

A hegyről lefele jövet a parkolótól nem messze van egy faház, ahol ezt azt lehet venni, és mellette a padokon pihenni, piknikezni. Itt olyan hangulat fogadott minket mintha valami táborba csöppentünk volna. A hordók tetején sütötték a frissen szedett gesztenyét, és ha valaki nem szeretett volna saját magának gyűjteni és elkészíteni, akkor itt akár megvehette. ( A környező településeken is van ebben az időszakban, akár az út szélén. Sütve, nyersen, pürésítve.) 

És ami nagyon fontos: Minden évben októberben megrendezésre kerül Velemben a Gesztenyeünnep. Nem hiába. A Kőszegi-hegység legjellegzetesebb növénye a szelídgesztenye.


Szalonnasütés az erdő közepén

Már jó ideje kinéztük magunknak a Hétforrásnál lévő tűzrakó helyet, de valamiért mindig elmaradt a tervezett szalonnasütés. Ha jobban belegondolok, talán azért, mert mi nem nagyon tartunk itthon se szalonnát, se  kolbászt. Amikor pedig hirtelen felindulásból nekivágtunk a hegynek, mindig elfelejtettünk venni és vinni. Ugyanis nálunk az indulások (és az utazások) az évek alatt rutinná váltak. Mi nem vagyunk az az órákig csomagolós család. Két táska, amibe víz (!) kerül, és az otthon talált minden olyan élelmiszer, amit máskor nem nagyon eszünk meg, de ilyenkor mindig jól jönnek. Általában így szoktuk elfogyasztani a maradék kekszeket, szotyikat, almákat, banánokat... és sorolhatnám. Mikor mit találunk. Persze ez nem egy egész napos ellátás, inkább csak amolyan délutáni kirándulós nasi. 

Vendégeket vártunk. Békésből. Az ország keleti részén jellemző, vagy úgy is írhatnám természetes, hogy mindenkinek van egy ismerőse akinek van saját kolbásza. Amikor Jancsi és Juliska (amúgy Kriszta, csak Arni elnevezte Juliskának) kitalálta, hogy jönni fognak hozzánk Vas megyébe, egyértelmű volt, hogy hoznak saját házi kolbászt, és szalonnát. Szerencsére ők is nagy kirándulósok, így amikor a közös programunkat szerveztük, nem volt kérdés, hogy velük avatjuk fel a Hétforrás melletti tűzrakó helyet. Annyi kolbászt és szalonnát nem sok helyen ettünk, mint ott. A természet, a csend, a tűz, a levegő, a patak, és a nagyszerű társaság. Azóta mindig irigylem, ha valakiket látunk ott enni. 

FONTOS! Mikor eltervezik a szalonnasütést, nézzenek utána a katasztrófavédelem honlapján, hogy abban az időszakban lehet-e tüzet rakni. Védjük közösen az erdőt!  Vigyázzunk rá! 

"Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. 
Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. 
Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. 
Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. "

Wass Albert

  

 (A képen: Jancsi, Juliska és Árpi)


 

 

 

 

 

 

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ.
A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Engedélyezem